Üdvözlök minden kedves Olvasót a Mérnöki Szemlélet blogon!
Első bejegyzésemben szeretném kifejteni a blogom céljait és tematikáját. Számos beszédtémát szeretnék majd felfedezni az idő előrehaladtával, de nincs kitűzött útvonala vagy sorrendje a jövőbeli írásaimnak. Egy ideig valószínűleg ugrálni fogok a témák között, amíg az eddig felgyülemlett gondolataimat "papírra vetem". Utána előreláthatóan kisebb sorozatokkal fogom boncolgatni, kielemezni az apróbb részleteket. De ne szaladjunk ennyire előre, először is egy kicsit magamról:

A nevem Dani és nem meglepő módon mérnökként dolgozom. Egy pár évvel ezelőtt komoly változtatásokat vezettem be az életembe, hogy irányítást szerezzek az útja felett. Ráléptem az önfejlesztés rögös útjára. A helyzetem azóta sokat javult, de persze kétlem, hogy valaha úgy érezném, nincs hova tovább. Utam során rengeteget tanultam a világ működéséről és szeretném ezeket a tanulságokat és róluk alkotott gondolataimat megosztani másokkal. Nem meggyőzni akarlak Titeket, az Olvasókat, az én igazamról, csupán remélem, hogy az itt leírtak táptalajt szolgáltatnak majd a Ti elmélkedéseitekhez. 

Miért is jó ez nekem? Kiüríthetem végre az elmémet, hogy ne bennem kavarogjanak ezek a vélemények, ötletek és megfigyelések. Az a baj, hogy foglalják a helyet és az időt az új, még fel nem fedezett gondolatszikrák elől! Reményeim szerint azzal, hogy leírom őket, nem fognak többé a fejemben keringeni. Az, hogy ezzel még talán másoknak is tudok segíteni, egy örömteli ráadás.

Ezenkívül még a fogalmazási és érvelési képességem fejlesztése a célom, hiszen ezek a munkámhoz is elengedhetetlen. Legyen bármilyen jó egy ötleted, ha nem tudod eladni a főnöködnek, vagy a vevőknek, akkor nem sokra mész vele. Ennek pedig nincs más módja, minthogy az ember gyakoroljon. Ezt pedig írott formában a legkönnyebb.

Első körben szerintem ennyi elég is rólam. A jövőben kitérek majd arra, mi is történt velem és mi inspirált a változásra, de most térjünk át a blog tartalmára!

 Az egyetemen töltött éveim alatt sokszor halottam, hogy nem attól leszünk mérnökök, hogy mi mindent megtanulunk a különböző szakterületekről, hanem a szemléletmódtól, ami a tananyaggal együtt átszáll majd ránk. Egy párszor rákérdeztünk, hogy pontosan mi is ez híres "mérnöki szemlélet", de nem kaptunk kielégítő választ. Én most megpróbálom tömören megfogalmazni:
"Bármire és mindenre lehet rendszerként tekinteni, melynek vannak bemeneteli és kimeneteli, egy ezeket befolyásoló környezete és a működését leíró paraméterei."

Persze ez így elsőre egyszerűnek hangzik. A komplexitás ott van elrejtve, hogy hogyan állapítjuk meg ezeket a paramétereket és hogyan értékeljük ki az elméletünk hatékonyságát. Ez utóbbiban rejlik ezen gondolkodásmód nagy előnye: számszerűsíthetővé és összehasonlíthatóvá teszi a különböző elméleti és gyakorlati modelleket. Könnyen belátható, hogy a mérnöki világban, ahol sokszor jól megfogalmazott célokkal és problémákkal szembesül az ember, ez milyen hasznos eszköz. Viszont más területeken lehetnek sokkal megfoghatatlanabbak.

Én amellett érvelek, hogy ez az élet minden területén alkalmazható! Gondolhatnánk, hogy mégis hogy lehetne leírni az életet, melynek komplexitása végtelennek tűnik és talán az is. Ez végtelenül sok paramétert jelentene, amire lehetetlen egy képletet felírni. 
Ezzel szemben azt szeretném majd bemutatni, hogy nem kell nekünk minden paramétert ismernünk ahhoz, hogy egy megbízható becslést tudjunk adni a kimenetelekre. Elég a kulcsváltozókat és a bemeneteleket ismernünk és máris meg tudjuk jósolni a jövőt! Persze csak bizonyos keretek között, hisz mégis csak emberek vagyunk és "mindig vannak kivételek".

Hogy mégis honnan tudjuk, hogy melyik paramétereket figyeljük és melyikeket lehet elhanyagolni? Tapasztalat és figyelem. Bár az élet rendszerét kétlem, hogy valaha pontosan leírnánk, de sokan megfigyeltek már különböző mintázatokat a működésében. Vannak események melyek gyakran egymást követik, ismétlődő jelenségek, taktikák amik többnyire működnek és mások amik többnyire nem. Ha odafigyelünk és megfejtjük, hogy miért is történnek a dolgok, akkor megvan a lehetőségünk, hogy a tanultakat a saját életünkön alkalmazzuk. Ha másnak működött, akkor nekünk is megérhet egy próbát, ha úgy érezzük hogy működhet!

Ehhez persze az kell hogy meglegyen a motiváció és úgy gondoljuk van értelme ezzel foglalkozni. De ez már egy következő bejegyzés témája...

Végezetül szeretnék egy pár szót szólni a bejegyzésekhez való hozzászólásokról:
Én a nyílt párbeszéd és vita híve vagyok, így csupán arra szeretnék megkérni mindenkit, hogy civilizált módon társalogjon. Amennyiben Te, kedves Olvasó, úgy gondolod, hogy valamiben tévednék és szeretnél felvilágosítani a témában, örömmel fogadom a véleményedet. Ha ezt nem a kommentek közt szeretnéd megtenni, úgy kérlek írd meg nekem a irogep.projekt@gmail.com e-mail címre!

Köszönöm megtisztelő figyelmeteket és további szép hetet kívánok minden Olvasónak!